Miért borítékolható az aranyár további szárnyalása az USA gazdasági állapotának tükrében? Véleménycikk a GoldWatchtól.
Sokan és sokat beszélnek a világ legnagyobb gazdaságáról, amivel az USA rendelkezik, élén állva ráadásul egy még viszonylag erős gazdasági-politikai rendszernek. Azt szinte minden mértékadó véleményalkotó elismeri, hogy ez már nem az az Egyesült Államok, mely robosztus iparával, szinte kifogyhatatlan tőkéjével, tartalékvalutájával a világban versenytárs nélküli hatalom. De mi változott? Miért nem mehet tovább a show? Miért romlanak a fejlett országok gazdasági mutatói? Miért veszíti el a dollár az arannyal szemben az értékét?
Közelítsük meg a választ kicsit unortodox módon. Sőt akár "in medias res", a közepébe vágva. Egyik legfontosabb tanúnk maga az amerikai költségvetés, amelyen körülbelül a teljes kiadási oldal ötödét kitevő lyuk tátong minden egyes évben, és a szövetségiek szerint ez csak nagyobb lesz: https://www.govinfo.gov/app/details/BUDGET-2024-BALANCES/
Az amerikai kormányzat saját előrejelzéseit, becsléseit nézve ez még rosszabb lesz a jövőben. Mit is jelent ez? Azt, hogy az USA gyakorlatilag fizetésképtelen, és nem is tervezi azt, hogy a közeljövőben egyensúlyba hozza a gazdaságát, a mérlegét. De vajon miért nem? A válasz többkomponensű lehet, de egy biztos: a 817 milliárdos elköltött katonai büdzsé a 4,5 billiárdos tényleges éves bevételnek csaknem a 20 százalékára rúg. Ide kattintva bárki ellenőrizheti ezt: https://comptroller.defense.gov/Portals/45/Documents/defbudget/FY2025/FY2025_Budget_Request_Overview_Book.pdf
Ugyanekkora rész megy el az államadósság kamataira, és szinte kétszer ennyi nyugdíjakra és szociális kiadásokra. Az Egyesült államok költségvetése gyakorlatilag csapdába került, és az ország évek, ha nem évtizedek óta technikai csődben van.
Lássunk egy részletesebb ábrát a visualcapitalist.com-ról:
Forrás: https://www.visualcapitalist.com/breaking-down-the-u-s-governments-2024-fiscal-year/ illetve az Egyesült Államok Kincstára. A számok magukért beszélnek, és nem látszik a horizonton semmilyen akarat az kiadás-bevétel egyensúly visszaállítására.
A történelem tanúsága szerint az uralkodók több módszerrel próbálták birodalmaikat kimenekíteni az adósságspirálból. Az egyik volt a fizetőeszköz elinflálása, amásik pedig a háború, mely egy előremenekülés, és egyben egy bűnbakgyártás is lehetett a vezető réteg számára - amennyiben túlélte a konfliktust. És vajon mihez tértek vissza a válságok, világégések után a gazdaság megszervezői? Bizony, hogy az aranyhoz, de most végül is nem ezt fejtegetjük.
Az arany dollárban jegyzett árának emelkedése világosan jelzi a dollár valódi elértéktelenedését, mely 2023-ban magasan felülmúlta a hivatalos inflációs adatokat.
Arany áremelkedése a dollárhoz képest 2023-ban 15% volt:
https://www.gold.org/goldhub/research/gold-market-commentary-december-2023
Az infláció mértéke 2023-ban az Egyesült Államokban pedig 4.1 %:
https://www.investopedia.com/inflation-rate-by-year-7253832
2024 -ben a különbség még szembetűnőbb lesz, de még nem jött el az év vége.
Kevesen beszélnek arról, hogy a FED (USA "jegybank") és a kormányzat mekkora csapdába került. A felhalmozódott adósság kamata lassacskán a bevételi oldal ötödét - negyedét viszi el, attól függően, hogy milyen magasak éppen a kamatlábak. Nem véletlen tehát, hogy a pénzügyi vezetők amilyen gyorsan csak lehet, vágják a kamatlábat, hiszen az adósság kamatköteles. Az adósságot kezelni (továbbgörgetni ha nem tudjuk visszafizetni) kell állami kötvények kiadásával például, amikre szintén kamatot kell fizetni. Viszont a kamatlábak lenyomásával senki nem venné meg a kötvényeket, hiszen jövedelmezőségük erősen lecsökken ebben az esetben. Nem utolsósorban emiatt találták nemrégen ki a mennyiségi enyhítést és a FED kötvényvásárlási programját, (amit 2011-ben az Európai Központi Bank is átvett), amely "garantálja" bizonyos mennyiségű kötvény lejegyzését, mégpedig a FED megnövelt mérlegfőösszegéből, ami de facto fedezetlenül "nyomtatott" pénz.
Íme az USA jegybankjának pénzállománynövekedése (millió x millió dollárban) 2008-tól napjainkig:
Forrás:
https://www.federalreserve.gov/monetarypolicy/bst_recenttrends.htm
Kérdezhetné a laikus, hogy akkor miért működött ez a megoldás éveken át, és miért a Covid és a háború hozta el az inflációt? A kérdés jogos, de ne feledjük el azt, hogy a dollár mint világ- és tartalékvaluta - iránt az egész bolygó gazdasága támasztja a keresletet. Emiatt a dollár értéke a többi fizetőeszközhöz képest mindig garantált volt, a stabil és erős kereslet miatt. Tehát a dollár inflációja nem az amerikai pénzen jelentkezett elsőként, hanem azon a valután amelyikért dollárt vettek, azaz az összesen! A lecsapódás nem azonnali volt, és az infláció így nem közvetlenül az amerikai fizetőeszközt érintette, hanem inkább az összes többit. Persze a zöldhasú sem tudta teljesen kivonni magát az infláció erodáló hatása alól, de az elértéktelenedést a világ más fizetőeszközei sínylették meg jobban.
Nézzük csak az Euro leértékelődését az USA dollárhoz képest, a 2008-as válságtól:
Forrás: macrotrends.net
A független angol font is hasonlóan járt:
Forrás: macrotrends.net
De nézhetünk egy ázsiai valutát is, mondjuk az indiai rúpiát:
Comments
Post a Comment